Az Önkéntes Központ Hálózat (ÖKH) tagszervezetei, a csatolt javaslatot juttatta el az EMMI döntéshozói számára, a jelenleg zajló Emberi Erőforrás Operatív Program tervezése kapcsán. Az anyagban összefoglalásra került, az önkéntesség területét érintő 4 tervezett konstrukciós terület. 

Alapvető jelentőségű, hogy miképp lehet az Önkéntes Centrumok fejlesztő munkáját továbbvinni és országos szinten minden megyében megerősíteni. Az Önkéntes Központ Alapítvány 2004 óta dolgozik az Önkéntes Központ Hálózat fejlesztésén, de a 10 éves munka ellenére sem mondható el, hogy minden megyében egyenlő színvonalú szolgáltató szervezet működne. A következő fejlesztési ciklus alatt egy megerősített szolgáltatói hálózat kialakítása a cél, mely minden felmerülő igényre szakmailag megalapozott választ tud adni, az ország egész területén. Az Önkéntes Centrumok a helyi programok és az Önkéntes Pontok támogatása mellett országos akciók egységes támogatását is el tudnák látni, mely hatékony segítséget nyújthat minden országos léptékű kezdeményezés számára, akár a környezetvédelem akár a katasztrófavédelem területén. Az egységes Önkéntes Pont módszertan segítségével, egy mélységében is megerősödő helyi hálózati rendszer alakulhat ki, ami segít a helyi szinten működő szervezetek programjainak megerősítésében.

II. Önkéntesség, mint aktív (re)integrációs és foglalkoztatás fejlesztési eszköz

Idehaza és külföldön is igazolt tény, hogy bizonyos célcsoportok esetében a gondosan megszerkesztett és monitorozott hosszú távú önkéntes programok komoly integrációs hatással bírnak. Az Uniós fejlesztési források vissza nem térő lehetőséget biztosítanak arra, hogy e célcsoportok igényeire hangolt átfogó fejlesztési programok kerüljenek kialakításra melyek olyan bekapcsolódási lehetőséget biztosítanak az érintettek számára, melyek jelenleg nem elérhetőek a hazai környezetben. Közös társadalmi cél, hogy a társadalmi hátránnyal küszködők olyan lehetőséget kapjanak, mely előmozdítja aktivitási szintjüket és segít a személyes készségeik és kompetenciáik fejlesztésében. Az alábbi célcsoportok számára célzott, hosszú távú önkéntes program kialakítását javasoljuk:

1. Fiatal álláskeresők
2. Nyugdíjasok
3. Tartósan munkanélküliek és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők
4. Migránsok
5. GyED-ről, GYES-ről visszatérni szándékozó kismamák

Az ő fogadásuk kiemelt tanulási és szervezetfejlesztési lehetőséget kínál a potenciális fogadó szervezetek számára is. Korábbi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a hosszú távú önkéntes projektek legalább akkora hatással lehetnek a fogadó közegre, mint a tevékenységet végzőkre, akik a program révén védett környezetben szerezhetnek munkatapasztalatot és erősíthetik meggyengült önértékelésüket. E célcsoportok esetében az önkéntesség egy hatékony aktivizáló és munkaerő-piaci integrációs eszköz is egyben, mely végén az esetek többségében akár elhelyezkedés is tapasztalható. Az így kialakuló integrációs ciklus egyénekre kifejtett hatása mellett igen jelentős gazdasági hatásról is beszélhetünk, mivel az önkéntes tevékenység révén segélyezettekből aktív befizetőkké válnak, ráadásul aktivitási szintjük emelkedésének köszönhetően az egészségügyi ellátásuk is kevésbé terheli meg a társadalombiztosítási büdzsét.

III. Helyi aktivitás fejlesztése

Kiemelt jelentőségűnek érezzük, hogy a kisebb helyi programok is támogatásokban részesülhessenek. A szolgáltató szervezetek megerősítése mellett szükség van arra, hogy kisebb és közepes méretű helyi civil szervezetek aktivitásán alapuló hosszabb távon is működőképes kezdeményezések is támogatást kaphassanak. Ezeknél előnyben kell részesíteni a valós helyi igényekre alapozókat, illetve azokat melyek megfelelő fenntarthatósági koncepció mellett nem csupán egyedi akciók megvalósítását tervezik. Ahhoz hogy a fokozódó állampolgári érdeklődés megfelelően szervezett programokkal találkozhasson, elengedhetetlenül szükséges újabb programok és szolgáltatások indítása illetve a már meglévők erősítése. Ennek megvalósítását un. Global Grant formájában látjuk legszerencsésebbnek, hogy a kezelőnek csupán egy szervezettel kell megállapodást kötnie és a programok viszonylag kisebb mérete nem jelent gondot a központi lebonyolítás során. Az Önkéntes Központ Alapítvány korábbi tapasztalatait (pl. Önkéntesek Hete 2011 kiírás) felhasználva készséggel vállalkozna egy ilyen program lebonyolítására, melynek köszönhetően meg lehetne sokszorozni az új programok számát és javítani lehetne a meglevők minőségét. Itt is igaz a hosszabb távú építkezés gondolata, mely révén a szervezeti struktúrák integrált részévé válna az önkéntes program. Az ÖKA ehhez a programhoz országos minősítési rendszert is biztosítana, mely tovább erősítené a programok presztízsét.

IV. Szociális, egészségügyi és kulturális intézményrendszer fejlesztése

Nagyon fontos terület a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények önkéntes befogadóképességének és programjainak a fejlesztése, melyre Egyedülálló lehetőség kínálkozik önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek közösen beadott fejlesztési programja révén. A pályázatok olyan elsősorban állami és önkormányzat által fenntartott intézményekben indítanának be szolgáltató jellegű önkéntes programokat, amelyek hagyományosan nehezebben tudnak nyitni az önkéntesek felé. Ez az a terület, ahol a lehetőségekhez képest alig léteznek megfelelően koordinált önkéntes programok. A fizetett alkalmazottak és az önkéntesek harmonikus együttműködésére alapozva, megfelelő személyi háttér biztosítása mellett (önkéntes koordinátor bevonásával), jelentőségteljes kezdeményezések elindítására nyílna lehetőség, egy olyan területen, ahol a rendszerváltás óta csekély eredményeket lehetett elérni. Az önkormányzatok és intézményeik bevonásával komplex pályázati programok segítségével tudnák átgondolni és fejleszteni, egy-egy ágazati és földrajzi területén a sokszor komoly kapacitásgondokkal küszködő alap és szakellátást. Az önkéntesek kiegészítő funkciókat láthatnak el akár nagyobb létszámban, mely révén a szakdolgozók meglevő feladataikra több energiát tudnának fordítani. Az önkéntesek jelenléte pozitív értelemben, demokratizálná és fejlesztené a sok esetben rossz hatékonysággal és nem kellően átlátható módon működő intézményeket. Az önkormányzatok a közös pályázatok révén javuló szolgáltatásokat tudnának biztosítani a helyi lakosok számára. A pályázatok révén megfelelő anyagi körülmények között indulhatnának az önkéntesek bevonására épülő ellátó programok. A pályázat tapasztalatira építve hasznos lehet a szabályozási környezet felülvizsgálata, hogy a megerősödő önkéntes programok hosszú távú működtetése biztosítható legyen.